Főoldal Bejelentkezés Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Éghajlatváltozás – CO2 kibocsátás

Mi az éghajlatváltozás?
 
Az időjárás a légköri paraméterek (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, stb.) néhány óráig, vagy napig tartó alakulása egy adott földrajzi hely felett. Ha azonban a légkör állapotát hosszabb időszakban vizsgáljuk (megállapodás szerint ez 30 év), akkor már éghajlatról beszélünk. Azaz az éghajlat egy adott földrajzi hely időjárásainak összességét jelenti.
 
Éghajlatváltozásról akkor beszélünk, amikor az éghajlatot jellemző statisztikai változókban hosszabb ideig, legalább 10-20 évig tartó változás következik be – pl. csökken a fagyos napok száma, emelkedik az átlaghőmérséklet stb.
 
A napjainkban tapasztalható éghajlatváltozás olyan sebességben és mértékben zajlik, amire az elmúlt 120 ezer évben még nem volt példa.
 
Globális felmelegedes - Egy mozdulat: tiszta megtakarítás, tiszta környezet
 
Mi okozza az éghajlatváltozást?
 
Az éghajlatot kutató tudósok szerint ezt a folyamatot nagy részben az emberiség által, az ipari forradalom óta kibocsátott káros gázok eredményezik. Ezek az anyagok rabul ejtik a napsugarakat, így az üvegházakban lezajló folyamatokhoz hasonló jelenség figyelhető meg a légkörben. Ezért nevezik ezeket az anyagokat üvegházhatású gázoknak. Ilyen gáz például a szén-dioxid (CO2), amely akkor keletkezik, ha széntartalmú anyagot égetünk, de számos más gáz is ebbe a körbe tartozik: a metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), továbbá a természetes légkör számára idegen halogénezett szénhidrogének, és a kén-hexaflourid (SF6).
 
A természetes üvegházhatás nélkül a Föld átlaghőmérséklete a mainál több mint 30 °C-kal hidegebb lenne. Az ipari forradalom óta jelentősen megnövekedett az üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben, ezzel beleavatkoztunk a kényes egyensúlyba. A légkör így több száz, vagy akár ezer évre is visszafordíthatatlanul károsodik.
 
Mik a következményei?
 
I. Megváltozó időjárás
 
Az éghajlatváltozás jeleit mindenki érzi. Gyakrabban dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes helyeken túl sok eső esik, máshol túl kevés. Egyre gyakrabban pusztítanak heves viharok.
 
A légkör egyik legpusztítóbb jelensége a trópusi ciklon, amit az Atlanti-óceánon hurrikánnak hívnak. Erejüket a napsugárzás által felmelegített tengervízből nyerik. A rendszerint nyár végén megjelenő, a romboló erejű széllel, és hatalmas esőzéssel kísért trópusi ciklonok óriási pusztítást hagynak maguk után, ha lakott területet érintenek.
 
Európában ugyan hurrikánok nincsenek, de heves zivatarral kísért viharok nálunk is gyakran kialakulnak. Erejüket alapvetően a nap melegéből nyerik, ezért ha az üvegházhatású gázok miatt több meleg reked a Földön, a viharoknak is több energiája lesz. Emiatt az éghajlatváltozás következményeként egyre több, és egyre hevesebb viharra kell felkészülni, erős széllel, felhőszakadással, jégesővel, időnként tornádóval.
 
Ha az éghajlatváltozás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor ezekre a jelenségekre egyre gyakrabban, és a korábbiaknál is erősebb formában kell számítani.
 
II. Megváltozó környezet
 
A klímaváltozás leglátványosabb következményeként, erős olvadásnak indult az északi és a déli sarkvidék, valamint a magashegységek évezredek óta meglévő jégpáncélja. Az előrejelzések szerint századunk végére az északi sarkvidék jégpáncélja nyaranta teljesen el fog tűnni. Ezzel egyrészt megkezdődik az ottani élővilág visszafordíthatatlan károsodása, másrészt a világóceánok szintje is emelkedésnek indul.
 
Az éghajlatváltozás nem csak a hőmérséklet megváltozását jelenti. A csapadék eloszlása a jövőben még szeszélyesebbé válik. Jelentős területeken csökken a mennyisége, míg máshol nagymértékben növekszik. Ez azt eredményezi, hogy a sivatagos területek tovább növekednek. Az emiatt kialakuló ivóvízhiány akár az emberiség felét is érintheti. A túl sok, vagy túl kevés eső hatására számottevően csökken a mezőgazdaságilag hasznosítható terület, ami élelmiszerhiányhoz vezet.
 
Az éghajlatváltozás miatt eltolódnak az éghajlati övek is, és ez komoly hatással van az élővilágra. Ez az eltolódás gyorsabb, mint a fák élettartama, ezért az erdők nem képesek ehhez alkalmazkodni. Az erdőirtással pedig tovább gyorsítjuk az éghajlatváltozást. A fák életük során hatalmas mennyiségű szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, miközben oxigént termelnek, így segíthetnek elejét venni a katasztrofális éghajlatváltozásnak.
 
Ezek a hatások alapjaiban borítják fel a Földünkön évezredek óta működő élővilágot, amely végső soron ránk, emberekre is kihat.

Energia Klub Zöldövezet TársulásKlímabarát Otthon